Látnivalók, programkínálat

Tiszaalpári Templomdomb és Várdomb

A falu északkeleti részén két meredek falú löszdomb emelkedik, melyek nagy valószínűséggel valaha összefüggő dombot alkottak. Ezek egyikén - a Várdombon - egy bronzkori földvár maradványa, míg a másikon az 1755-ben épült, barokk stílusú Jótanács Anyja római katolikus templom áll. Kétségkívül hazánk egyik legszebb fekvésű temploma ez, hiszen a Templomdombról lélegzetelállító kilátás nyílik az Alpári-rétre, amely Anonymus szerint a honfoglalás döntő csatájának színhelye lehetett. A terület ma is a honfoglaláskori állapotokat idézi a vízimadaraktól hemzsegő Nagy-tó, a legelő  szürkemarha-gulya, gömbölyded rekettyebokrok, gyékényes mocsarak látványával.

A Várdomb letűnt kultúrák emlékeit rejti magában. Titkai kifürkészésére több alkalommal is végeztek régészeti feltárásokat, ami segített megismerni a földvár történetét. Első lakói a korai neolitikumban (újkőkor), i.e. 1700-ban telepedtek meg. A fennsíkot keleti harmadánál mély árokkal vágták át, leválasztva a Tiszától és mocsaraktól védett részt a kevésbé védhető magaslattól. Az árokásás során kitermelt földből 4,5-5 m magas sáncot emeltek, melyet két oldalról faépítménnyel is megerősítettek. A vár belseje nagyméretű, vertfalú házakkal, szabadtéri kemecékkel, s körülöttük gödrökkel sűrűn beépült. Az ezt követő két évezredből emberi településnek nincs nyoma, bár szarmata és avar leletek előkerültek. Lakottá csak a 12. században vált ismét, amikor a sáncot újból megerősítették. Katonai védelmi jelentőségét a tatárjáráskor elvesztette, de még a török hódoltság idején is lakóhelyként használták. Napjainkra a domboldal folyamatos pusztulása miatt az eredeti vár területének csak 2/5-e maradt meg.

 

Az Árpádkori falurekonstrukció

A Millecentenárium alkalmából felépített Árpád-kori falurekonstrukció a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg az eredetihez képest kissé zsúfolt formában, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el. Az Árpád-kori falu 2017-ben felújításra került,és már újra látogatható. 

A felépített falurészlet két gazdasági egységet alkot, ahol a mindennapi élet, illetve az állattartás építményei láthatók.


A félig földbe mélyített nád vagy földfedésű veremház - mely Árpád-kori népi építészetünk leggyakoribb típusa - a XX. század elején, sőt még később is megtalálható volt falvainkban.


A házak berendezése igen egyszerű, így minden lakóházban volt kemence, ülőgödör, és feltehetően polcok is.
A mindennapi élet tartozéka még a házakon kívül épített, úgynevezett külső kemence. Ezeket miként a veremházakat szintén a földbe mélyítették. A külső kemencéket főleg sütésre használták, de alkalmazták szárításra és aszalásra is.

Az állattartás emlékei a különböző méretű és formájú vesszőfonatos karámok. Ezek többnyire kör vagy négyszög alakuak voltak. A falvak vízellátását kutak biztosították, bár falvaink többsége víz mellé települt. A skanzenben egy fonott vesszőbéléses kút is látható.

A gabona tárolására különböző nagyságú és alakú földbe ásott vermeket használtak. Amikor a tárolóvermek tönkrementek hulladékgödörként szolgáltak. A rekonstruált település házai és azok berendezése, valamint a ház körüli élet eszközei a korabeli hétköznapokat tárják a látogatók elé.

 

 

Tiszaalpár történetével két kiállítóhelyen ismerkedhetünk meg

A Helytörténeti kiállításon a földváron történt ásatások során feltárt bronzkori település
emléktárgyai, valamint az Alpári rét különleges növény- és állatvilága látható. A
Kádár Lajos emlékszoba Alpár szülötte, a juhászbojtárból lett író emlékét őrzi. Az 1930-40-es években megjelent regényeinek többsége a szülőföld, Alpár és az azt övező puszták életéről szól népmesékre emlékeztető módon, ugyanakkor szociográfiai ismeretek birtokában.

A Tiszamenti, fűzvesszőben mindig bővelkedő Alpáron egykor nagy hagyománya volt a
kosárfonásnak, a 20. század közepén 300 embernek nyújtott megélhetést. A "Kosár- és
vesszőtermékek gyűjteménye" című kiállításon különböző, vesszőből készült használati és
dísztárgyakat láthatunk, és megismerkedhetünk a kosárfonás fő műveleteivel, eszközeivel.
Mindkét kiállítás kulcsa a tiszaalpári Polgármesteri Hivatalban kérhető el.

Előzetes bejelentkezést a 76/424-133-as telefonszámon fogadnak.

Cím: Kontyvirág Erdei Iskola,

Lakitelek-Tőserdő, Szikra 65/a

Levelezési cím: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. 

telefon: Bártol Réka +36-30-475-9655
e-mail:  info@kontyvirag.hu